A serdülők táplálkozása kulcsszerepet játszik egészségük jelenlegi és jövőbeli alakulásában. Kutatócsoportunk a Health Behaviour in School-aged Children (HBSC) kutatás 2002 és 2018 közötti öt adatfelvételének magyar adatai alapján (23 816 fő 11–15 éves tanuló) azt vizsgálta, hogyan formálja a fiatalok étkezési szokásait a családi háttérből adódó társadalmi különbség, az iskolai környezet és a tágabb társadalmi változás. Az elemzés négy mutatót követ nyomon – a napi gyümölcs-, zöldség-, édesség- és cukrosüdítő-fogyasztást –, a hazai trendeket a többi visegrádi ország és az európai átlag adataival veti össze, a családi és iskolai tényezők együttes hatását pedig életkor–időszak–kohorsz megközelítéssel és kétszintű, hierarchikus logisztikus regressziós modellekkel méri fel.

A gyümölcs- és zöldségfogyasztás 2014-ig javult, 2018-ra azonban megtorpant, az édesség- és cukrosüdítő-fogyasztás pedig a vizsgált időszak egészében csökkent, bár a magyar fiatalok továbbra is jóval gyakrabban isznak cukros üdítőt, mint európai társaik. Az egészséget védő szokások elsősorban a családi társadalmi háttérrel függenek össze, az egészségi kockázatot jelentő szokásokat viszont inkább az iskolai környezet alakítja: a magas társadalmi deprivációjú iskolák egyetemes kockázati környezetként működhetnek, a napi cukrosüdítő-fogyasztás pedig 2018-ra egyre inkább a társadalmilag hátrányos helyzetű tanulók körében koncentrálódott. Az áttekintés gyakorlati ajánlásokat is megfogalmaz az oktatási és egészségpolitikai szereplők számára.

Letölthető változat: Az iskolai környezet és a társadalmi egyenlőtlenségek szerepe a serdülők táplálkozási szokásaiban (PDF)