Középiskolások egészségműveltsége és egészségtudatossága – kérdőíves vizsgálat
Az MTA–ELTE TK Iskola és Egészség Kutatócsoport 2026 tavaszán 734 középiskolás körében végzett kérdőíves vizsgálatot a diákok egészségműveltségéről és egészségtudatosságáról. Az alábbi áttekintés tíz témában mutatja be az eredményeket: milyen ajánlott és kerülendő élelmiszereket fogyasztanak a diákok, milyen az élelmiszerekkel – különösen a minőségi tápanyagforrásokkal – kapcsolatos tudásuk, mennyire tájékozottak étkezési kérdésekben, és mennyire tudják ezt a tudást döntéssé alakítani a hétköznapokban, kiket követnek táplálkozással és fizikai aktivitással kapcsolatos tartalmakért az interneten, hogyan látják a testüket, milyen a fizikai aktivitásuk, milyen szerepet játszik az iskola és a tanárok az egészségfejlesztésükben, és hogyan érzik magukat a mindennapokban.
Az interaktív áttekintő megnyitása új lapon – a témák között a tartalomjegyzékre kattintva lehet lépni.
Letölthető változat: Kutatási eredmények (PDF)
Az iskoláskorú gyermekek egészségműveltsége a társadalmi egyenlőtlenségek tükrében – szakirodalmi áttekintés
Az egészségműveltség gyermek- és serdülőkorban az egészség egyik legfontosabb meghatározó tényezője, a rá ható társadalmi-demográfiai és környezeti tényezőkről szóló ismeretek azonban széttagoltak a külföldi szakirodalomban. Kutatócsoportunk szakirodalmi áttekintése ezeket a bizonyítékokat összegzi. A PRISMA-ScR irányelveknek megfelelően három szakirodalmi adatbázisban – PubMed, ERIC, Web of Science – végeztük a keresést a 2000 és 2026 között megjelent angol nyelvű tanulmányokra; a 2 640 találat szűrése után 52 tanulmányt vontunk be az elemzésbe, amelyet a PROGRESS-Plus keretrendszer segítségével, kvalitatív tartalomelemzéssel végeztünk.
Az eredmények szerint az iskoláskorú gyermekek egészségműveltségét erősen meghatározza a társadalmi rétegződés: a leggyakoribb összefüggéseket az egészségműveltséggel a társadalmi-gazdasági státusz, az életkor és a nem mutatja, a magasabb egészségműveltség pedig kedvezőbb egészségmagatartással és jobb szubjektív egészségi állapottal jár együtt. Ezen korai egyenlőtlenségek kezeléséhez célzott közegészségügyi és oktatási beavatkozásokra van szükség. Az áttekintés mindebből gyakorlati útmutatót ad a pedagógusoknak, és ajánlásokat fogalmaz meg az oktatási intézmények számára.
Letölthető változat: Az iskoláskorú gyermekek egészségműveltségének feltérképezése a társadalmi egyenlőtlenségek tükrében (PDF)
Az iskolai környezet és a társadalmi egyenlőtlenségek szerepe a serdülők táplálkozási szokásaiban – magyarországi trendek 2002–2018
A serdülők táplálkozása kulcsszerepet játszik egészségük jelenlegi és jövőbeli alakulásában. Kutatócsoportunk a Health Behaviour in School-aged Children (HBSC) kutatás 2002 és 2018 közötti öt adatfelvételének magyar adatai alapján (23 816 fő 11–15 éves tanuló) azt vizsgálta, hogyan formálja a fiatalok étkezési szokásait a családi háttérből adódó társadalmi különbség, az iskolai környezet és a tágabb társadalmi változás. Az elemzés négy mutatót követ nyomon – a napi gyümölcs-, zöldség-, édesség- és cukrosüdítő-fogyasztást –, a hazai trendeket a többi visegrádi ország és az európai átlag adataival veti össze, a családi és iskolai tényezők együttes hatását pedig életkor–időszak–kohorsz megközelítéssel és kétszintű, hierarchikus logisztikus regressziós modellekkel méri fel.
A gyümölcs- és zöldségfogyasztás 2014-ig javult, 2018-ra azonban megtorpant, az édesség- és cukrosüdítő-fogyasztás pedig a vizsgált időszak egészében csökkent, bár a magyar fiatalok továbbra is jóval gyakrabban isznak cukros üdítőt, mint európai társaik. Az egészséget védő szokások elsősorban a családi társadalmi háttérrel függenek össze, az egészségi kockázatot jelentő szokásokat viszont inkább az iskolai környezet alakítja: a magas társadalmi deprivációjú iskolák egyetemes kockázati környezetként működhetnek, a napi cukrosüdítő-fogyasztás pedig 2018-ra egyre inkább a társadalmilag hátrányos helyzetű tanulók körében koncentrálódott. Az áttekintés gyakorlati ajánlásokat is megfogalmaz az oktatási és egészségpolitikai szereplők számára.
Letölthető változat: Az iskolai környezet és a társadalmi egyenlőtlenségek szerepe a serdülők táplálkozási szokásaiban (PDF)